Kréta nem csak az ókori romokról, a csodálatos tájakról, tengerpartokról és ízletes ételekről nevezetes, hanem a középkori várairól is, amelyek a téma szerelmesei számára különösen izgalmas felfedezést kínálnak.

Kréta Görögország legnagyobb szigete, történelme több ezer éves civilizációra tekint vissza. A sziget és fővárosa 1204-ben gazdag velencei kereskedők uralma alá került, akik kereskedelmi útvonalaik megerősítése és védelme érdekében masszív várakat építettek a meglévő bizánci várfalak mentén. A lakók által Candia néven emlegetett településeken a velencei kultúra több száz évig virágzott, amelynek az oszmán invázió vetett véget. Ebből a korból származik a sziget településeinek legtöbb nevezetessége, azonban a történelem viharai következtében különböző állapotban maradtak fenn az utókor számára.

Legszebb velencei várak Krétán

Kréta középkori erődítményei a keresztes háborúkhoz kapcsolódik, amely eredeti célként Kairó elfoglalását tűzték ki a Velencéből induló hajókkal . 1204-ben Konstantinápolyt volt a fő cél, ekkor már Kréta jelentős partvidéke a velencei fennhatóság részévé vált. A korábbi várak helyén ekkor kezdődött meg az erődítmények átépítése, illetve megerősítése. A török hódoltság vezetett a velencei uralom végéhez, először 1570-ben I. Szulejmán csapatai mértek döntő csapást, majd érdekesség, hogy 1648-ban Budáról érkezett új hadvezér az oszmán csapatok élére, Deli Hüszejn, aki sikeresen bevette a stratégiai jelentőségű várakat Candiát, Fortezzát, és Rethimnót is. Kréta oszmán ostroma csak 1669-ben ért véget. Tudni kell, hogy az elfoglalt várakba muszlim lakosságot telepítettek be a törökök, akiknek jelentős része csak az 1923-as lakosságcsere-egyezményt követően távozott véglegesen a szigetről. A nagyobb krétai városokban a korábbi bizánci falakat építették át a velencei építőmesterek, ezek jelentős része már nem látható, a várak alaprajzait régészeti kutatások alapján rekonstruálták.

Velencei világítótorony és vár Haniában

Amikor 1565-ben a Krétához közel fekvő Máltát az oszmán törökök elfoglalták, majd Ciprust is, ez a velenceieket arra késztette, hogy jelentős erődépítkezésbe fogjanak. A szigeten szerte a kornak megfelelő modern fülesbástyákkal ellátott vastag várfalakat emeltek. Az első jelentős erődítmény Haniaban (Chania) készült el 1568-ban.

Réthimno városfala, és a Fortezza

Réthimno városfalának építése 30 évet vett igénybe, egy évvel az elkészülte után 1571-ben török kalózok támadták meg és fosztották ki a várost. Így a következő években a korábbi vár helyén fülesbástyákkal ellátott várat emeltek. A Fortezza építése 1580-ban fejeződött be.

Iráklió vára és városfala

Az Iráklió vár új falainak építése 1462-ben kezdődött, és majd száz éven keresztül épült. A kikötőjét egy korábbi bizánci torony védte, amelynek helyén a velenceiek egy kisebb erődítményt építettek fel. A Koules nevezetű erőd mellé felhúztak egy 3 km hosszú vastag városfalat, és hét nagy bástyát, amelyek a város védelmét biztosították.

További utazási tippek
Milánó látnivalók
 

(Forrás: Határtalan Régészet, 3. évf. 4. sz.)